Bőr kanapé problémának nevezem, de velem minden alkalommal előfordul, amikor valami drágát kell vásárolnom. A bútorüzletben állok, és a kanapé lehetőségeit fontolgatom ― szeretném-e a gesztenyepamutot vagy a fekete velúr szekciót? ―Mikor hirtelen elfog a szorongás. Mi van, ha rosszat választok? Ideges verejték gyöngyök gyűlnek össze a homlokomon; Az Ikea nem szórakoztató hely enyhe pánikrohamhoz.

Noha komolyan veszem a fogyasztói döntéseimet, mindig is volt kedvem tévesen dönteni. Én voltam a srác a korszerűtlen tévével és a nem megfelelő farmernadrággal; Rosszul rendeltem az éttermekben.

Ez az ismétlődő probléma vezetett először arra, hogy megvizsgáljam az emberi agy tehetségét és korlátait. Megtaníthatnám magam jobb választásokra? És mi van a többi dologgal, amellyel az agy felelős a kreativitásért, az akaraterőért, a dedukcióért? Megtehetném, hogy az agyam többet csináljon, mint már? Kiderült, hogy lehet. Íme a jobb gondolkodás néhány alapelve, amelyeket alkalmazhat, hogy nap mint nap többet hozzon ki az elméjéből.

1. Érintse meg érzelmeit. Tudatos gondolataink csak töredékei annak, ami az agyunkban zajlik. Bármelyik pillanatban a tudattalan hatalmas mennyiségű információt vesz be, amelyekről még nincs is tudomásunk, és mindezt nagyon gyorsan feldolgozza. Következtetései alapján az agy érzelmeket generál. Tehát ne hagyja figyelmen kívül azt a finom érzést, amely azt mondja, hogy kerülje a lazac különlegességét. Személyes szuperszámítógéped megpróbál mondani valamit.

2. Ne gondolkodjon nyomás alatt. Életem egyik legrosszabb pillanata volt: 12 éves voltam, peewee kosárlabdát játszottam, a csapatom pedig egy ponttal maradt el. Ha eldobnék két szabaddobást, mi nyernénk. Hiányzott. Kétszer. Ahelyett, hogy tudattalanomra támaszkodtam volna, mint egy képzett autopilóta (a hátsó udvarban évek óta tanult kosarakat lőni), elemeztem lövéseim részleteit, olyan agyterületeket használva, amelyeknek fogalmuk sem volt arról, hogyan lehetne labdát szerezni egy karika. Miután időt szántunk bármilyen készség fejlesztésére (és ez mindig időbe telik), bíznunk kell ösztöneinkben.

3. Vizsgálja meg az alternatív nézőpontokat. A profi pókerjátékosok gyakran használnak egyszerű trükköt, amikor egy másik játékost blöfföléssel gyanúsítanak: Elgondolkodnak azon, hogy a játékos hogyan viselkedne, ha nem blöffölne. Az agy természetesen kiszűri a világot, hogy megerősítse azt, amiben már hisz (ezért nézik a konzervatívok a Fox News-t, a liberálisok pedig az MSNBC-t). De ez a szokás korlátozó és veszélyes; rögzítheti a téves válaszokat.

4. Kihívás a preferenciákra. A feltételezett hiedelmekhez hasonlóan (lásd: 3. sz.), Vélt tetszései és nemtetszései is korlátozhatják elméjét. Kicsit drága boros sznob voltam. De aztán elvégeztem a különböző árkategóriájú borok vakízes tesztjét, és felfedeztem, amit a tudósok azóta megerősítettek: Nincs összefüggés az üveg ára és az, hogy mennyire fogja élvezni. Úgy, hogy kitalálom, mit valóban mint ― legyen az olcsó bor vagy divatos cipő ―, élvezheti az életet, nem is beszélve az okosabb költekezésről.

5. Vegyen hosszú záporokat. A tanulmányok azt mutatják, hogy a betekintés pillanatai gyakran akkor érkeznek meg, amikor nincs tisztában azzal, hogy gondolkodik a problémán, például meleg zuhany vagy hosszú séta közben. Ennek az az oka, hogy a betekintést általában az agy jobb agyféltekéjében fellépő nagyfrekvenciás gamma-sávos idegaktivitás rohanása generálja, és az elme jobban képes ráhangolódni erre a féltekére, amikor stresszmentes.

6. Legyen szkeptikus az emlékeivel kapcsolatban. Az elmúlt években a tudósok bebizonyították, hogy az emberi emlékek meglepően tisztességtelenek. Egy esemény (például a nyolcadik születésnapi parti) felidézése megváltoztatja az emlékezet szerkezetét az agyban. A részletek csípettek; az elbeszélés megváltozik. Minél jobban belegondolsz, annál kevésbé lesz pontos az emlékezeted, és annál kevésbé megbízható ez bármilyen következtetés megalapozásához. (Tehát talán mégsem kellene bohócot bérelni a gyereke bulijára.)

7. Ne számítson diétázásra és fejezze be a keresztrejtvényt. Kiderült, hogy a prefrontális kéreg, az agy akaraterőért és kognitív gondolkodásért felelős területe meglehetősen gyenge húsdarab és könnyen kimerül. Egy sokatmondó tanulmányban azok az emberek, akiket arra kértek, hogy emlékezzenek egy hétjegyű számra, majd uzsonnát kínáltak, sokkal inkább választották a csokoládétortát a gyümölcssalátával szemben, mint azok, akiket arra kértek, hogy emlékezzenek egy egyjegyűre. Az első csoport önkontroll izmait kimerítették! Fontos felismerni, hogy mindent megtehet ― csak nem egyszerre.

8. Tanulmányozza a hibáit. A sikeres emberek egyik jellemző vonása, hogy hajlandóak összpontosítani a fumble-re. Még akkor is, amikor jól teljesítenek, ragaszkodnak ahhoz, hogy megnézzék, mit tehettek volna jobban. Az ilyen perfekcionizmus nem biztos, hogy a boldogság receptje, de létfontosságú eleme a tanulásnak, mivel az agysejtek kitalálják, hogyan lehet rendbe hozni a dolgokat, elemezve, hogy mit tévedtek.

9. Menj előre és ábrándozz. Felejtsd el a hatékonyságot. A tudósok felfedezték, hogy az ábrándozás a kreativitás egyik fontos eszköze: a tevékenységet rohamosan indítja a alapértelmezett hálózat , amely összeköti az agy különböző részeit, és lehetővé teszi az elme számára, hogy új asszociációkat létesítsen. Az álmodozó agy valójában túlhajtásban van.

10. Gondolkodj a gondolkodáson. A metakogníció, amint ez ismert, döntő képesség. Sok tudós azzal érvel, hogy a jó megítélés legjobb előrejelzője nem az intelligencia vagy a tapasztalat; ez a hajlandóság az önvizsgálat folytatására. Az agy olyan, mint egy svájci kés, tele különböző eszközökkel. A kanapé kiválasztásakor bízhatunk az érzelmeinkben, de a jelzálog apró betűs részének vizsgálatakor az ésszerű agyra kell támaszkodnunk. Hacsak nem gondolkodik azon, hogy melyik mentális eszköz a legalkalmasabb az elvégzett feladathoz, az Ikea kanapéfolyosójában dühös, akár izzadt is lehet.