Az elmúlt száz évben másképp műveltük a földet, mint korábban. Szintetikus műtrágyákat és monokultúrákat használtunk, vagyis csak egy növény vegyszeres kezelését. A prioritás az volt, hogy a lehető legtöbb élelmiszert állítsák elő a földből, ez egy nemes cél, de olyan, amely megadóztatta a talajt, és kevésbé változatossá, kevésbé egészségessé és kevésbé ellenállóvá tette a termőföldet. Ahogy a neve is sugallja, a regeneratív mezőgazdaság célja a termőföldek egészségének helyreállítása.

Sok gazdálkodó partról tengerpartra (és azon túl is) elkezdett olyan módszerek felé mozdulni, amelyek jobban figyelembe veszik a föld természetes ciklusait.

A „regeneratív mezőgazdaság” inkább egy gondolati iskola és egy széles körű megközelítés, mintsem egy pontosan meghatározható kifejezés. A regeneratív mezőgazdaság lényegében nem kültéri növénygyárként kezeli a gazdaságot, hanem fenntartható ökoszisztémaként. Ahelyett, hogy teljes mértékben irányítani akarná a természetet, a gazda meghátrál, és a természetet adja a pilótaüléshez. Bár a mozgalom egy ideje létezik az Egyesült Államokban, csak az elmúlt években robbant be a nemzeti élelmiszer-beszélgetésbe.

Napjainkban kezdett igazán virágozni a mozgalom. Várhatóan még többet fog hallani a regeneratív mezőgazdaságról ebben az új évtizedben, ahogy a labda folyamatosan pörög, és egyre több farmer és élelmiszer-titán, mint például a General Mills (akiknek az a célja, hogy 2030-ig egymillió hektáros mezőgazdasági területen alkalmazzák a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatokat) lépnek fel a fedélzetre.

Mi a regeneratív mezőgazdaság konkrétabban? És mit jelent ez az ételedre nézve?

A gazdálkodási filozófia középpontjában az egészséges, robusztus talaj kialakítása áll. Ennek érdekében a gazdálkodók minimális vagy nulla talajművelési technikákat, intelligens vetésforgót alkalmaznak, és tartózkodnak a növényvédő szerek használatától. Kevesebb talajművelés zavartalanabb talajt jelent, ahol az apró élet is virágozhat. A vetésforgó lehetővé teszi a különböző növények számára, hogy a talajt a gazdálkodó által kiszámított változatos tápanyag-szórással itassák át. A peszticidek kihagyása a talaj mikrobák millióinak is jótékony hatással van, és jobbá teszi a talajt.

A regeneratív mezőgazdaság művelői a takarónövényzetet is alkalmazzák, egy ősi módszert, amely szerint a gazdálkodók nem azért nevelnek növényeket, hogy eladják vagy megegyék, hanem a talaj egészségének javítása érdekében. egészségesebb talaj.

Ezek a regenerációs módszerek és még sok más együttesen gazdag, élettel teli, szénnel teli talajt eredményezhetnek. Az utolsó dolog azért fontos, mert a szén az egyik létfontosságú elem, amelyre a növényeknek szükségük van a növekedéshez.

Más okból is jelentős. Az egyik dolog, amit a regeneratív mezőgazdaság tesz, az, hogy a növényeket úgy helyezi el, hogy jobban elvonják a szenet a légkörből, és visszatartsák azt a talajban. Talán hallott már erről a folyamatról, amelyet szénmegkötésnek neveznek.

Az a tény, hogy a regeneratív mezőgazdaság produktívan képes a szenet a légkörből a talajba szállítani, óriási. A szén-dioxid-kibocsátás által okozott többlet szén-dioxid a légkörben az, ami a hosszú távú felmelegedési tendenciát vezérli.

Helyibb szinten a regeneratív mezőgazdaság képes segíteni a kimerült talajjal rendelkező gazdaságaink egészségének helyreállítását. Az állatállomány és a növények megfelelő keverékével még a sivataggá változott földet is újra buja lehet. Egy másik szinten új ajtót nyit napjaink nagy környezeti kihívásainak leküzdéséhez. Valójában a szerint fehér könyv a Rodale Institute-tól , „a gazdálkodási rendszerekről és a legeltetési kísérletekből származó legújabb adatok világszerte azt mutatják, hogy a jelenlegi éves CO2-kibocsátás több mint 100 százalékát meg tudnánk kötni, ha áttérünk a széles körben elérhető és olcsó ökológiai gazdálkodási gyakorlatokra, amelyeket „regeneratív biogazdálkodásnak” nevezünk. Ezek a gyakorlatok a szén megkötésének maximalizálását célozzák, miközben minimalizálják annak a szénnek a veszteségét, miután visszatér a talajba, megfordítva az üvegházhatást.

Hogyan hullámzik rád a regeneratív mezőgazdaság, szakács és evő?

A nagyarányú környezeti potenciálon túl a regeneratív mezőgazdaság lehetőséget ad a gazdálkodóknak arra, hogy hosszabb időn keresztül jobb termést termeljenek. Lehetőség van arra, hogy a mezőgazdaságot hosszú távon fenntarthatóbbá tegye, és a családi gazdaság átvétele sokkal vonzóbb legyen a következő generáció számára. A szilárd mezőgazdasági kultúra kulcsfontosságú a főzéshez és a jó étkezéshez, mert amit főzünk és eszünk, az a földről származik.